A szellőzőrendszerek felülvizsgálatának, karbantartásának és esetleges korszerűsítésének fontosságáról korábbi cikkeinkben már említést tettünk. De arról, hogy mindez nem csupán egészségünk és környezetünk védelmét szolgálja, hanem mindezeknek jogszabályi háttere is van, ebben a bejegyzésben szeretnénk szót ejteni.

 

Az első lényeges momentum, hogy a társasházi szellőzőket 4 évente tisztíttatni kell, és amelynek az elvégeztetéséért nem a tulajdonosok, hanem a közös képviselő felel. A belügyminisztériumi rendelet szerint kötelezően elvégzendő a konyhához és a vizes helyiségekhez (fürdőszoba, illetve WC) tartozó szellőzők tisztítása. Természetesen más helyiségek is a karbantartás részét képezhetik, igény szerint.

A lakáson belüli vízszintes csőszakasz tisztítását ugyan a lakók is el tudják végezni (egy kézzel kicsavarható szelepet kell megtisztogatni), viszont ez a művelet az egész szellőzőrendszer működésére, tisztaságára nézve csak kis mértékű javulást eredményez.

A szakavatott teendők elvégzése, melyek a függőleges csöveket érintik, tűzvédelmi okok miatt elengedhetetlenek, és amennyiben elmaradnak, vagyis a közös képviselő nem tesz lépéseket az ügy  érdekében, úgy a társasházra bírság szabható ki.

 

A lebonyolítást illetően tudni kell, hogy a tisztítást végző szakemberek anélkül is el tudják végezni a munkálatokat, hogy bemennének a lakásokba. Épp ezért a közös képviselőnek sem kell időpontot egyeztetnie a lakókkal és nem kell őket otthon marasztalnia e célból.

 

A tisztítás után a közös képviselő, illetve a társasház az elvégzett munkáról igazolást kap. Ennek meglétéről bármelyik ottani lakástulajdonos érdeklődhet a közös képviselőnél vagy annál a képviseletnél, akikhez a társasház tartozik.

A jogszabály meghozatalának okairól

 

A Magyarországon felépült több mint félmillió panellakáshoz úgynevezett gyűjtőszellőző vezetékek tartoznak, melyek az egy épületben található lakások légterei között összeköttetéseket hoznak létre. Különböző okoknál fogva, legyen például az egy meghibásodás, előfordulhat, hogy vissza- illetve átáramlik a levegő egyik lakásból a másikba. A gondot észlelve megesik, hogy a lakók saját hatáskörben szeretnék megoldani a problémát, talán azt gondolva, hogy esetleg csak az ő lakásukban lehet elégtelen a szellőző működése. A megoldást tehát helyileg, páramentesítő vagy ventilátor használatában láthatják, ami viszont a fennálló helyzetet tovább súlyosbíthatja, a fokozott légzárású nyílászárók megléte nemkülönben.

 

És a kockázatok itt még nem értek véget. Az említett vezetékek belsejében, a bennük lerakodó szennyeződések felületén a légtérbe kerülő káros vegyi anyagok megtapadnak, és ezek bizony különböző kórokozók melegágyai lehetnek. A fentiek értelmében pedig ezek a baktériumok a levegő áramlása során a légtérbe, ennélfogva a lakásokba kerülnek, és így károsak lehetnek az egészségünkre. Arról nem is beszélve, hogy a gyűjtőszellőzőkben felhalmozódott szennyeződés éghető. Lakástűz esetén a láng, illetve a vele járó füstgázok ezt belobbanthatják, emiatt a többi otthon is veszélybe kerülhet. Fokozottan veszélyesek és gyújtózsinór módjára működhetnek a konyhákhoz tartozó elhanyagolt vezetékek, a rajtuk felhalmozódott zsír- és olajszennyeződésekkel.

A jogszabályról részletesen

Az alábbiakban idézzük a fentebb olvasható előírást és hogy mely épületekre kötelező a 4 évenkénti szellőzőtisztítás.

A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, amely hatályos 2015. március 5-től:

  1. Szellőztetés

„196.§ (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető.
(2) Ha a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során, vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell.

(3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.

(4) A hő- és füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni.

(5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, étterem rendeltetés esetében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell.”

 

Mi tehát a teendő?

A társasház képviselőjének ezek után az a dolga, hogy nyomon kövesse a szellőzőtisztítás esedékességét, és felvegye velünk a kapcsolatot, akár weboldalunkon keresztül: https://tarsashazszellozes.hu/kapcsolat/. Itt találja további elérhetőségeinket is.
Ingyenes helyszíni felmérést követően születik csak meg az árajánlat, a szellőzőrendszer állapotától és a további teendőktől, lehetőségektől függően.

Keressen bennünket bátran az ország egész területéről!